Olvassátok és élvezzétek!!!

Sztár leszek!

Szerintetek, mi lehet a kívánsága egy 13 éves, Miriam nevű lánynak, és barátnőjének Katának? Ez egyszerű! Természetesen sztárok akarnak lenni! De még milyen? Hát popsztár! Miriam egy énekes képző tanfolyamra jelentkezik, ahova barátnője, Kata is elkíséri. Miriam és Kata mindent megtesznek azért, hogy ők legyenek legjobb popsztárok az egész világon!

Csak álom, vagy valóság?

-           Kata éppen a lovaglást gyakorolja – mondom anyának a telefonba. – És nagyon jól megy neki! – teszem még hozzá, utólag. Letesszük. Most éppen a Szilaj lovak Lovardában ülünk. Kata nemrég jött rá, mennyire szeretne egy lovat. Persze én szívesen segítek neki lovagolni, amint időm akad. Én nem szeretek lovagolni, és nagy koromban sem akarok ló versenyző lenni. De Katának ez a kívánsága.

-         Szerinted jól ment? – kérdezi Kata.

-         Jól – válaszolok, és közben az ujjamra húzom, legújabb hangulatgyűrűmet. Tegnap vettem a Rubint & Bronzban. Az egyik legjobb ékszer üzlet a városban.

 Hazafelé folyton a hajamat igazgatom. Bár az én vállig érő, mogyoróbarna hajam mindig összegubancolódik. 

-         Te Kata, - kezdem – a te hajad, milyen színű lesz, ha ló versenyző leszel? Vagy nem festeted be?

-         Még nem tudom. De nekem jó ez a szőke, hosszú és hullámos haj. – adja meg mosolyogva a választ. Én is mosolygok.

      Amikor hazaérünk, Katát még bekísérem a szomszéd házunkba. Ő ugyanis, mellettünk laki, persze nem egyedül. Az előtérben pirosra festett falak vannak. Egy kis lila is van benne. A nappali narancssárga fala, elárulja, hogy Katáé kedvelik a mediterrán stílust. A nappali közepén, kis fa asztal helyezkedik el. A szoba árnyékos, a sok bambuszfüggöny ugyanis eltakarja. Kata szobája barack színű. Nem is tudom, miért teszik ez a szín neki.

  Beérek a házunkba, és mit látok? Hogy a húgom Kara, a táskámba nyúlkál. Persze a kis barátnője, Vici is itt van.

-         Ki engedte meg nektek, hogy a táskámba nyúlkáljatok?

-         Bocsi, Miriam! – mondja Kara, és kihívja Vicit is, hogy játsszanak a nappaliban. Végre! Egy kis nyugalom!

&

Bekapcsolom a gépem, és látom, hogy valami angol, egy üzenetet írt nekem, a @-on. A @ egy internetes oldal, nekünk fiataloknak. Itt van mindenféle klub, szórakozóhelyek, sőt még mini @ - ot is lehet nevelni, persze ember formájában. Ezt írta: „Hi! Have webcam? Do you like football?

ÁÁÁÁÁÁÁ! Kiáltom. Ez nem lehet igaz! Egy amerikai valaki, focizni akar velem? Ezt nem tudom elhinni, ezért küldök egy e-mailt Katának, és beszámolok a szövegről. Nyomban meg is kapom a választ. „Ezt nem hiszem el! Hogy történhet meg ilyen? Apropó, megnyugodhatsz! Én is kaptam ilyen levelet! Én egy bizonyos X-tooth – tó.

Amikor elolvasom, rájövök, nem én vagyok az egyedüli, aki ilyen leveleket kap.

&

Visszaírom Katának, hogy én is egy ilyen nevű fazontól kaptam ezt, a hülye levelet. Utána még megnézem a leveleimet, a Century – n. Az meg egy levelező program.

Amint mindennel kész vagyok, megyek vacsorázni, majd úgy döntök, ma nem nézem meg az S. O.S vetélkedőt, ami egyébként a kedvenc kvíz show – m, mivel a leghíresebb sztárok játszanak bennük. Még mindig emlékszem arra a levélre. Olyan undorító. Bár, már megnéztem néhány szeretkezős honlapot. Egy bizonyos JPG írt is a smile mailre:

13-16 év közötti lányokkal, fényképeket készítenék. A többit megbeszéljük, ha jelentkezni szeretnétek. Maximum 20 lány jöhet.” De ez nekem persze szóba sem jön. Jó, van már nagy mellem is, de azt nem azért növesztettem, hogy fotókon pózoljak vele. Csak most látom, hogy jött még egy levelem. Jaj ne! Már megint az, az X-tooth.

„Igaziból, magyar vagyok, csak angol egyetemre járok, és ott tanulok. Nyugi, nem vagyok pedofil. Én is csak 15 vagyok.  Gyere el hozzám! Címem: Varjas út 48.  

Üdv: Igazi nevemen, Máté.

&

Másnap szombat van, így elszánom magam, és elmegyek ehhez a Mátéhoz. Bár eléggé kopár a házuk, de azért becsöngetek.

-         Szia! – üdvözöl Máté. Felismerem a fiús alakjáról.

-         Gyere csak be!

-         Már megyek is! – mondom, és úgy érzem, elvörösödök.

-         Ne szégyelld magad! – mondja, és a hangja teljesen megnyugtatóan hangzik.

      Máté szobájában mindenféle könyvek, a falra ragasztva sztárok és hírességek poszterei vannak. Akkor jövök csak rá, énekes akarok lenni! Tudom már! Egyszerű is az egész! Lehet, hogy Máté egy énekes, zenetanár. Mivel úgy is olyan magas hangja van, és tanáris alakja… Biztos lehetne a stylistom. Igen! Megvan! Megkérdezem:

-         Máté, te jól tudsz énekelni?

-         Aha! Igen, sokszor oklevelet is adtak, musical-versenyeken. Miért kérded?

-         Csak mert, úgy látom, csak énekesek poszterei vannak a falra ragasztva.

-         Igen, persze! Én is róluk veszek példát. De főleg Kelly-ről. Vagyis tudod, Kelli Clarson-ról. (ejtsd: Kelli Klarkszon)

-         És, te megtudnál, engem tanítani, énekelni? Tudod, énekes szeretnék lenni, és ez miatt. A kedvenc énekesem egyébként Vanessa Paradis. Ő egy francia énekesnő, de úgy hallottam színészkedik is, - mondom büszkén, és közben magasba emelem az orrom – és a férje Johnny Depp.

-         Jól tudod. De a gond az, én nem tudok segíteni. Ámde, van egy jó tanfolyam, tegnap láttam róla egy szórólapot. Itt van ni! – mutatja fel lelkesen a lapot, és utána az orrom alá dugja. Ez áll rajta:

  Jelentkezni ezen a számon lehet, esetleg ez e-mail címen: tsz.:  06205557895,

E-mail: singers@hotmail. com

A singers a legjobb!

-         Ezt honnan szerezted? – kérdezem.

-         A postaládánkban találtam. – adja meg az egyszerű választ.

-         Remek! Nekünk bezzeg sosem dobnának be ilyeneket! – mondom és közben a körmömet, nézem. Az új francia manikűr szettem, már egy hónapja csak a szekrényben áll. Pedig milyen szép halvány rózsaszín árnyalatú a körömlakk! És még tükör színű (áttetsző) típusúban is van.

-         Hát, akkor én mentem is!

-         Oké! De máskor legyél több ideig! Most is csak fél órát voltál! – ezt már ordítja.

-         Jobb lesz, ha eltűnök! – súgom magamnak, és kirohanok az ajtón, mivel a kabátom és a cipőm rajtam maradt. Ezért nem kellett volna azzal elidőzni, hogy felvegyem őket.

&

Az utcán rohanok, kezemben a jelentkezőlappal. Amikor a házunk elé érek, feltépem az ajtót. Anyu az udvaron locsolja a virágokat. Észrevesz. Megállít.

-         Te meg miért rohantál? – kérdezi anya, aggódó tekintettel.

-         Valamiről lemaradtam? – kérdezem.

-         Nem, semmiről. Kara elment Vicihez. A hétvégén ott fog aludni nála.

-         Szuper! Én nem hívhatom át Katát, hogy itt aludjon?

-         Ha akarod. Egyébként a vendégszobát nem takarítanád ki? Holnap jön a nagyi, és tudod, hogy a rendet szereti.

Csak nézek.

-         Persze. De akkor Kata itt aludhat még ma?

-         Igen. Bár, akkor már most meg kellene vele beszélned, nem de?

-         Ööö, igen. Már megyek is hozzá!

-         Várj! Előbb öltözz át! Nem mehetsz át hozzá ebben a gyönyörű szoknyában! Inkább váltsd át arra a virágos farmerodra. Jobban is áll, és nem is annyira vékony anyagú. Tehát nem szakad ki könnyen!

-         Oké! Akkor gyorsan indulok, aztán megbeszélem ezt Katával!

-         Jó. – mondja anya, és újra neki kezd az öntözésnek – de gyere haza legalább fél hatra!

-         Nyugi már, itt leszek!

Bemegyek a szobámba, kinyitom a szekrényem, és megkeresem a virágmintás farmerem. Szép fekete, arany és ezüst lila színű virágokkal. A hosszú fehér pólómat is felvenném, az a kedvencem, de anya sajnos kimossa. A kristály fehér szoknyám pedig leveszem. Ledobom a szekrényem egyik polcára, és felveszem a virágmintás farmerem. Aztán bezárom a szobám ajtaját, és elindulok. A kertben még találkozom anyával, köszönök neki, és áthúzok Katához.

   Kata a szobájában ül, és gépezik. Éppen a Century-n olvassa a leveleit.

-         Szia Kata! – köszönök, de ő észre sem vesz. Csak olvassa a levelét, amit Anett, az egyik osztálytársnőnk írt neki.

Akkor ugye majd eljössz a Vicc-sátorba, amit nyáron rendezünk a Nyírfa-ligetben? Várom válaszod.

Puszi, Anett

-         Szia Miriam! – mondja Kata, amikor észrevesz. Úgy látszik, meglepődött, hogy itt vagyok.

-         Szia! Jó, hogy észrevettél! Hihi!

-         Jaj, bocsi! Csak Anett írt egy levelet, valami Vicc-sátorról, meg, hogy a Nyírfa-ligetben lesz, meg stb. Hogy vagy? Elmentél ahhoz a bizonyos X-tooth- hoz?

-         Igen! Képzeld, küldött a Century-n egy levelet, és kiderült, hogy az igazi neve Máté. Hogy milyen, azt nem tudom.

-         Hű! Ez jó kis felfedezés.

-         Nézd csak! Adott egy szórólapot, egy énekes tanfolyamról. A tanfolyam neve Singers, az, az énekesek.

-         Tök jó! Én is elmegyek, ha majd te is indulni fogsz.

-         Oké! Egyébként csak azért jöttem át, hogy kérdezzek tőled valamit.

-         Mit? – kérdezi kíváncsian.

-         Csak azt, hogy nem - e jönnél át aludni hozzám, a hétvégén. Nos?

-         Igen, persze! Hisz imádok nálad aludni! Úgyis Pünkösd lesz hétfőn, tehát suli nincs. Csak szerdán kezdődik, és akkor majd kedden megtanulok. Vagy…

-         Tanulhatunk nálunk is hétfőn! – egészítem ki, Kata hiányos mondatát, amit pár másodperccel ezelőtt akart befejezni.

-         Anyáék el lesznek utazva, és addig az unokanővérem, Aida fog rám vigyázni. Ő már 20 éves. De mivel mindig diszkóba jár, úgyse lenne itthon. Tehát szabad a pálya!

Folytatni vagy feladni?

Átérünk hozzánk, de anya a tudomásomra hozza, hogy előbb ki kellett volna takarítanom a mamám szobáját.

-         Bocs, de most már neked kell! Kata itt van, és nem akarom, hogy egyedül unatkozzon a szobámban.

-         Jó. Akkor majd én kitakarítom. – mondja anya, és közben a virágokat locsolja.

-         Akkor mi bementünk! – mondom, és közben magammal húzom Katát, anyától nagyon távol.

-         Most meg mi van? – kérdezi meglepetten Kata.

-         Megyünk a szobámba. – adom meg a választ.

@

Amikor a szobámba érünk, anya közli, hogy nem is a mamám, hanem a lökött unokahúgom, Maja jön hozzánk egy hétre!

Jaj, ne! A vészcsengők csak úgy csilingelnek a fejemben.

-         Ki az a Maja? – kérdezi Kata meglepetten.

-         Az unokahúgom. Olyan lökött! Mindenbe beleüti az orrát, és sohase hagyja, hogy egyedül vágjak bele valamibe.

-         Á, már értem. – így Kata. – Akkor jobb lesz, ha kieszelünk ellene valamit. Mondjuk egy csínyt.

-         Oké, ez jó ötlet! – mondom, és magamban úgy gondolom, Kata ötletei a legjobbak!

-         Leülünk a géphez? – kérdezem Katát.

-         Igen! És majd mutasd meg a Szeretni vagy nem szeretni játékot is. Annyira régóta meg akartam nézni.

-         Eddig miért nem mondtad?

Hallgat.

-         Nos? Féltél megkérdezni?

-         Hát… igen. – mondja végül.

-         ÁÁÁÁÁÁÁ! – kiáltom.

-         Mi ez? – kiáltja át Kata is a nagy zajt, ami megütötte a fülünket.

-         Nem tudom. Megkérdezem anyát! – de addigra már el is áll a zaj. Vajon mi lehetett?

@

-         Anya, mi volt ez a nagy zaj?

-         A kukás kocsi motorjából kifogyott a benzin, és mivel régi stílusú, ilyen fülsüketítő zajt ad ki. Most már érted?

-         Aha, azt hiszem! – mondom értetlenül. – De most megyünk vissza a net elé!

-         Oké!

Amint a házba visszaértünk, Kata máris a Videón akart videót nézni. Azt mondta, van egy új anime, az Álmok szele tovafújja… nem érdekel! Megnézem a www.singers.com honlapot. Ez a Singers honlapja. Nagyon jó! Vannak rajta képek, videók és nyeremény bemutatók.

   A legjobban azt tetszik, hogy rajta van a tavalyi három kiemelkedő énekes. A harmadik lett Varga Lili. A második valami Sztyeppes Alexa, és az első lett Tót Marianna. Tök jó annak a csajnak! Egy „Haladj a saját utadon” című dallal indult, amit még a rádióban is leadtak. Kiderült az is, hogy Máté találta ki a dallamát Marianna dalának. Ez a Máté egy igazi zeneszakértő. Egyszer csak meglátom, hogy egy hét múlva indul a Singers! Ez az! Így rákattintok a jelentkezőlap letöltése bokszra, és már nyomtatja is ki a lapot.

   Anya és apu is megengedték, hogy részt vegyek a Singers e havi versenyén! Szuper jó lesz, és Kata is jelentkezni fog majd! Imádom Katát! Mindig segít nekem.

   Ma indul a Singers. Este hatra kész kell hogy legyek, különben lekésem a válogatást! A malomkerék utcában lesz, a „Buli ezerrel!” buli kamrában, ahova a fiatalok járnak este szórakozni. Van ott színpad, bár, mini büfé, és ami a szerelmeseknek a legfontosabb: Love - medencék vagy Jakuzzik. Annyira izgulok! Még soha nem énekeltem egyedül! De a dalom már két-három héttel ezelőtt kitaláltam. Ez a címe: „Veled vagyok!” Szövege:

Veled vagyok

Veled vagyok

Örökkön örökké csak veled vagyok!

Mindig párban leszünk majd,

El nem választhat senki emberfia!

Miénk a tér, miénk a szerelem

Örökké együtt leszek majd veled!

Tök jó, ugye? Nekem nem is annyira tetszik, de ezt is Máté találta ki. Nem mentem el hozzá, hanem ő küldte E-mailben. Hálás vagyok neki.

A hajam felzselézve, és becsavarva van. A csavarás nagyon jó lesz. Olyat gondoltam, hogy majd az egész hajam becsavarjuk, úgyis rövid, és feltűzzük. Befújom majd az egészet csillámspray-el. Van arany, világoskék és pink színű. Kata dalára is nagyon kíváncsi vagyok, ő is Mátétól kapta a szöveget. Neki itt vannak az adatai:

Dal címe: Az én titkos álmom…

Szövege:

Az én titkos álmom,

Ha Te vágyod,

Álld ki a próbámon

Magad, magad, magad

És így lesz Tiéd az én Álmom.

Amit senki másra nem bízok, mert a többiekben nem lehet megbízni,

Csak Te vagy kinek elmondhatom

Legtitkosabb álmom,

Nincsen más… ki

Megérdemelné.

Szerintem az övé jobb, de mindegy. A lényeg, az hogy Elindultunk az Álmaink Felé!

Végre a Show-ban!

Ez az! Végre itt vagyunk. Nagyon sokan állnak mögöttünk. Vannak százan, a tuti! Bár, az ilyen versenyeken, mint a Singers, biztos nem lehetnek csak 6-an – 7-en! Szóval, a lényeg, hogy mi értünk ide nyolcadiknak. Itt vannak a családtagjaim, és Kata barátnői. De Katának csak 3 barátnője jött el, tehát nem túl nagy a baráti köre a családban. Barátnői: Szilvi, Zsófi és Anikó mind a hárman testvérek. Igaz, hogy Anikó és Szilvi csak néha szólnak egymáshoz. Mivel egy hete volt Anikó szülinapja, és ő kapott egy 100 részes sminkbőröndöt. Utána öt-héttel jött Szilvi szülinapja, ő viszont csak egy mini ruhát kapott a szüleitől, és ezért haragszik Anikóra. Mert ő megkapta, amire vágyott, viszont Szilvinek nem egy mini ruhára, hanem egy arany fülbevalóra fájt a foga. Mindegy, váltsunk témát!

   Nem hiszem el! Egy csaj, és én következem! Ó ne! Biztos nagyon rosszul fogom majd elénekelni. És ez mind a stressz miatt van! De még Máté is itt van! Jaj ne! Most vettem észre a közönség soraiban! Pontosan a 6. sorban ül, a 12-es széken. Igen, van itt közönség! Furcsa, de van. Én először azt hittem, hogy csak a zsűrik és az emberek lesznek egy szobában, ahol a kiválasztott emberke elénekli a zenéjét. Mindenesetre így még nagyobb a stressz bennem! Nem érdekel, nem érdekel! Nyerni fogok! Megszólal bennem az igazi énem. Ez az! Érzem az önbizalmam! Biztos, hogy megnyerem! A csaj megy! Kihallatszik a dal, amit énekel. Valami ilyesmi: Oh, baby, baby… Biztos, valami Britney Spears dallam. Mindenesetre utánam, jön majd Kata. Most annyira stresszes, hogy ha hozzászólnák, sikítana. Épp a dalát dúdolja. Á! Te jó ég, mindenki kívánjon nekem szerencsét! Én jövök!

-         Most pedig következik Szabó Miriam! – hallom a műsorvezető hangját, miközben minden csontom, és minden porcikám remeg.

      Kint vagyok a színpadon. Sokan azt kiabálják „Le vele!” de én nem törődöm vele. A lényeg az, hogy nyernem kell. Ellazulok, és énekelni kezdek. Úgy érzem, a tengerparton fekszek. A nap beragyogja a tengert. Az aranyló homok kiszóródik az ujjaim között. Mellettem fekszik Dani, a suli leghelyesebb fiúja. Én aranyszínű,